Fejlesztésre szoruló problémák
Esély a stigmává vált szegénység feloldására
A Cserehát szegény és depresszív, annak ellenére, hogy folyamatosan kapott támogatásokat az elmúlt 10-15 évben, és annak ellenére, hogy a térségben - többségében nagykiterjedésű földbirtokok és kisebb arányban módos vállalkozások birtokában - van felhalmozott tőke. Természeti és kulturális sokszínűsége szinte kihasználatlan fejlesztési forrás, de a stigmává vált szegénység mögött a szakemberek, döntéshozók – és talán ez a legnagyobb baj – a helyi közösségek közül kevesen látják meg a lehetőségeket.
Elsősorban a kistelepülések helyzete rossz, ahol legnagyobb gondnak a legális munka- és jövedelemszerzési lehetőségek, és gyakran az ehhez szükséges készségek hiánya látszik. Kevesebb szó esik arról, hogy a Csereháton felnőtt a segélyből élő családok gyermekeinek első generációja. Számukra már nincs helyi modell, amely őket a munka világához kötné, mert a faluközösség, a helyi kultúra szintjén ők már nem, vagy alig találkoztak azzal az életvitellel és életmodellel, amely a legális munkából származó jövedelemszerzéshez, a tisztes polgárosodáshoz kötődik. Helyette megismerték az általános perspektívátlanságot, a fekete-szürke gazdaság körébe tartozó alkalmi munkát, a segélyt, sőt a segélyekhez kötődő korrupciót és gyakran az uzsorát is. A cserehátiaknak segítségre van szükségük a helyi gondolkodás és a beidegződések változásában. A diszkrimináció itt elsősorban nem emberi jogi probléma, de gyakorta jelenik meg a kitörési pontok felfedezését, az elmozdulást megakadályozó béklyóként a többség és a kisebbség gondolkodásában.
|