Észak-Kelet Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Hernád és Bódva folyó völgyében fekvő területet hívják Cserehátnak. A Cserehát 110.000 főt számláló lakossága 128 településen éli életét.
A földrajzi térség kijelölése azért volt fontos, mert annak fejlesztési szükségletei és lehetőségei túlmutathatnak a központi adminisztráció által kijelölt statisztikai térségeken, akár az országhatáron is. A Cserehát például történelmileg a szlovákiai Kassa vonzáskörzetéhez tartozott, amit a trianoni országhatár-áthelyezés kettévágott.
Fontos, azonban, hogy a földrajzi térség statisztikai térségekre is lebontható legyen, mivel így követhető nyomon a térség fejlődése, és a kormányzattal történő kommunikáció is ez alapján történik, mivel a központi rendszerek, programok is ezeken alapulnak. Magyarországon fejlesztési szempontból a kistérségek fontos szerepet játszanak így kapcsolható a Cserehát földrajzi térsége 4 kistérség területéhez: az Encsi, Szikszói, Edelényi és Abaúj-Hegyközi kistérségekhez.
A Cserehát négy kistérsége Magyarországon a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között szerepel. A térségi elmaradottságot okozó tényezők többé-kevésbé homogén módon jelentkeznek a Cserehát településein, ami a program hatásfoka szempontjából szintén fontos. A legfontosabb tényezők a következők:
Aprófalvas településszerkezet
A Cserehát településszerkezete jellemzően aprófalvakból áll: a települések 62%-a 500 főnél kevesebb lakost, míg 80%-a 1000 főnél kevesebb lelket számlál. Ugyanezek a mutatók megyei szinten 37,8%-os és 60%-os arányt mutatnak.
Munkanélküliségi mutatói rosszabbak az országos és megyei mutatóknál, mivel a lakosság 15%-a tartósan munkanélkülinek minősül, ami több mint duplája az országos munkanélküliségi rátának. Az arányok településenként változnak. A belső csereháti települések többségében csak annak van munkája, aki a falu életét irányító, működtető és kiszolgáló közintézményeknél dolgozik.
Magas a roma népesség aránya
A roma népesség aránya nagy, ami azért fontos, mert a roma származás Magyarországon egyet jelent a halmozottan hátrányos helyzettel. Ugyanakkor, a hátrányos helyzetű és pályázati támogatásra leginkább rászoruló településeknek mondhatók azok a falvak, amelyekben magas a roma lakosság aránya. A Cserehát lakosságának összességében 16%-a roma, ami háromszorosa a megyei átlagnak és nyolcszorosa az országos átlagnak A Csereháton a települések 28 százaléka olyan ezer lélekszámúnál kisebb falu, amelyekben a roma népesség aránya meghaladja a 20 százalékot. A térségben 16 olyan település van, ahol a roma népesség aránya 50% fölé emelkedett, ugyanakkor megemlítendő, hogy 24 olyan település is található, ahol egyáltalán nem élnek romák – e falvak azonban jellemzően az idősödő, fogyó népességű települések közül kerülnek ki.
Fejletlen infrastruktúra
A helyi infrastruktúra fejletlensége nagyban gátolja a gazdaság fejlődését, mivel nehéz a települések, régiók közötti szabad mozgás és ennek az áruforgalom is kárát látja. A közutak állapota rossz és rendszerük kiépítetlen: sok a zsáktelepülés és a térség kelet-nyugati átjárása nem biztosított. Nincs vasúti összeköttetés a szlovákiai oldalon lévő Tornával. A buszjáratok ritkák és a viteldíjak magasak. A fenti problémák és a közművek hiánya gátat szab a közszolgáltatásoknak és leginkább a szociális és egészségügyi ellátások színvonalát csorbítja. A helyi infrastruktúra hiánya ugyanakkor a magánszolgáltatások, vállalkozások fejlődését is károsan befolyásolja, ami a térség tőkenvonzó képességét teszi lehetetlenné.
Kevés és rossz minőségű közoktatási intézmények
A közoktatási intézmények száma kevés és szerepük sokszor megosztó. A települések óvodái sok helyen nem tudtak lépést tartani a gyermeklétszám növekedésével, az általános iskolai képzés tekintetében a települések felében már egyáltalán nincs iskola, és a térségben e tekintetben a legkomolyabb kihívás a már az általános iskolákban is tapasztalható szegregáció. Középiskolai oktatás a térségen kívül érhető el.
Erősen korlátozott információszerzési lehetőségek
Az információhoz való hozzájutás erősen korlátozott, mivel mind a közintézmények, mind a magánemberek számítógépes ellátottsága, internetelérése elenyésző, illetve rossz a közművelődési intézmények állapota.
Saját térségi identitás: potenciális fejlesztési forrás
A komplex kihívások kezelésében fontos tényező, hogy a térség rendelkezik saját identitással, amire hatékonyan lehet építeni gazdaság-fejlesztési projekteket. A Cserehát környezeti adottságai sokszínűek és a térség elmaradottságából fakadóan kihasználatlanok, illetve érintetlenek maradtak.
A földrajzi térség a programban 10 mikrotérségre lett felosztva, hogy a külső segítők által irányított kapacitásfejlesztés megfelelő léptékben történjen. A tíz mikrotérségben 10-18 település jutott egy animátorra.
