A program célkitűzései

A program újdonsága abban rejlik, hogy a szegénységet, elmaradottságot nem nemzeti, hanem térségi alapon kezeli. A szegénység és elmaradottság gyökereihez nyúl le és a fejlődéshez szükséges készségek alapjait kívánja lerakni vagy megerősíteni ott, ahol ez szükséges. Erre az új megközelítésre azért van szükség, mert az Európai Unió új, kelet-közép európai tagállamai a szegénység egy újfajta jelenségét hozták magukkal: a térségi alapon elkülönülő elmaradottságot, fejletlenséget a külső környezethez, illetve az EU gazdasági versenyszelleméhez képest.

A térségi szinten alapuló fejlesztés továbbá hatékony módszer a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok, kiváltképpen a romák esélyeinek, versenyképességének javítására. A roma kisebbség kiemelt támogatása helyett ez a módszertan a hátrányos helyzetet okozó tényezők összetett egészét célozza meg, különös figyelmet fordítva a leghátrányosabb helyzetűek kapacitásfejlesztésére.

Így a program főcélkitűzései azt célozzák meg, hogy tudást és lehetőséget adjanak a helyi lakosoknak és szervezeteknek, hogy kitörjenek szegénységi csapdájukból és bekapcsolódjanak a versenybe, mely jelenleg az EU fejlesztési forrásaiért folyik.

A célcsoportok tükrözik a program alapelveit, mivel a program elemei minden potenciális helyi szereplőt be kívánnak vonni a fejlődésbe, nevezetesen:

• önszerveződésre nyitott helyi lakosságot, különös tekintettel a romákra
• önkormányzatokat és az általuk fenntartott szervezeteket,
• létező civil szervezeteket,
• helyi vállalkozásokat.

A stratégiai célok a következőkben lettek megfogalmazva:

1. a társadalmi és közösségi részvétel erősítése,
2. regionális, és települések, kistérségek, valamint helyi szereplők közötti partnerség építése,
3. esélyegyenlőség, emberi és pénzügyi erőforrások teremtése, megsokszorozása,
4. integrált fejlesztési programok megvalósítása.

Ezek a célok a következő várt eredményekhez vezetnek a program végén:

• Rendelkezésre állnak a térségalapú szegénység felszámolásához szükséges tudás és eszközök.
• A partnerségi viszonyokon keresztül javul az esélyegyenlőség és a társadalmi befogadás.
• Javul a projektek minősége és az aktív helyi fejlesztési partnerek hatékonysága a forrásfelhasználás terén.